Cafe Hellas

SZÁZHÚSZ ÉVES A MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG

Görögök a magyar futballban

2021. január 19. - Agardi B. Spyros

Százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az első három évtizedben a szövetség életében fontos szerepet játszottak görög származású sportvezetők is. Sacelláry György 1916-ban társelnöki tisztséget töltött be a szövetségben. Malaky Mihály 1902-ben az MLSZ titkára, 1919-1923 között alelnöke, míg 1924-ben társelnöke volt. Az MLSZ Választott Tanácsának tagja volt Malaky Mihály 1910-1918 között és testvére, Malaky János 1920-1922 között.

sacellarygyorgy.jpg

 

A Malaky-fivéreket a Ferencvárosi Torna Club alapítói között tartják számon. Malaky Mihály az MLSZ létrehozásáról döntő gyűlésen is részt vett a Ferencváros színeiben. Az 1920-as években az FTC intézőjeként felügyelte az Üllői úti stadion építését. Testvére, Malaky János halála után az 1924-25. évi bajnokságban a hivatalos IV. osztályú nemzeti bajnokságban Malaky Jánosról nevezték el az egyik csoportot.

malakymihaly.jpgmalakyjanos.jpg

A labdarúgás hőskorának további görög szereplői is voltak. Manno Miltiades (MUE, később BTC) az első magyar labdarúgó bajnokság bajnokcsapatának (BTC) tagja volt 1901-ben, s egyben a bajnokság gólkirálya lett. A második magyar bajnokságot is a BTC nyerte, annak is tagja volt Manno Miltiades. Az első nem hivatalos magyar válogatott mérkőzésen, 1901. április 11-én az angol Richmond AFC ellen a magyar válogatottban is szerepelt. A mérkőzést sógora, az angol Yolland Arthur - Manno Calypso férje - vezette. Az eredmény 4:0 lett az angolok javára, de először nyílt lehetőség angol csapat ellen játszani, s a tapasztalatok kárpótolták a vereséget. Másnap, április 12-én szintén egy nem hivatalos mérkőzésen az angol Surrey Wanderers ellen 5:1-re kapott ki a magyar válogatott. Manno ennek a csapatnak is tagja volt. Testvére, Manno Leonidas is igazolt labdarúgó volt a Műegyetemi Atlétikai Clubban (MAC).

mannomiltiades.jpg

A Manno-fivérek sógora, a testnevelő tanárként Magyarországra érkezett Yolland Arthur szintén a BTC-ben futballozott, később pedig a MAC-ban. Aktív pályafutását követően játékvezetőként vette ki részét a magyar labdarúgás fejlődéséből. Neki köszönhetően lett a futball a középiskolákban oktatott tantárgy.

Manno Miltiades, Manno Leonidas, Malaky Mihály és Malaky János is görög kereskedőcsaládok leszármazottjaiként a Petőfi téri görög egyházközség tagjai voltak.

Az 1920-as és 1930-as években a Lyka-fivérek arattak sikereket a Ferencváros színeiben. Lyka Antal háromszoros magyar bajnok, háromszoros Magyar Kupa-győztes és kétszeres Közép-Európa Kupa-győztes. Edzőként a Ferencváros 1948-49-es bajnokcsapatával lett aranyérmes. Testvére, Lyka Rezső szintén az FTC labdarúgója volt, Lyka II néven szerepelt a csapatban.

lykaantal.jpg

Lyka Antal

A II. világháborút követően a görög politikai menekültek közül kerültek ki a magyar labdarúgás újabb görög játékosai. Az 1950-ben alapított Fejér megyei Görögfalva, később Beloiannisz település saját labdarúgó csapatával vett és vesz részt a mai napig a megyei bajnokságban, de Budapesten is létrejött egy önálló görög labdarúgó csapat, az Olimposz, amely 1955 és 1965 között szerepelt az MLSZ bajnokságaiban. A budapesti VIII. kerületi bajnokságban indult, amelyet meg is nyert. Az 1956-os bajnokságot már a BLASZ II. osztályban kezdte, 1960-ban feljutott a BLASZ I. osztályba, az 1961-1962-es bajnokságban pedig az NB III-ban szerepelt. Ez volt a klub legnagyobb sikere. A klub végül 1965-ben szűnt meg, egyrészt a fővárosi görög kolónia felbomlása, másrészt a tehetséges játékosok profi klubokba igazolása miatt.

Az Olimposzban kezdte pályafutását Jucsosz Nikosz, aki később 1960-1964 között a Csepel játékosa lett Jucsov Miklós magyarosított, szlávosított névvel. Harminchat magyar első osztályú bajnokin szerepelt, majd az Olympiakosz Pireusz igazolta le a politikai menekült játékost. Ez az akkori időket tekintve önmagában is rendhagyó volt, hiszen a görög menekülteket megfosztották állampolgárságuktól és a beutazást is megtiltották számukra. Igaz, a hatvanas évek első felében volt néhány év, amikor lazábbak lettek a szabályok, ez az igazolás is ezekre az évekre esett. Jucsosz Nikosz végül 1964-1974 között volt a Pireusz népszerű labdarúgója. Pályafutása utolsó éveiben, 1974 és 1976 között az Ethnikos Pireusz csapatában játszott. Tizenötször szerepelt a görög nemzeti válogatottban. Négyszeres görög bajnok és négyszeres görög kupagyőztes.

gioutsos.jpg

Jucsosz Nikosz

 

A görög politikai menekültek közül további játékosok is erősítették a magyar csapatokat. Dinopulosz Timeosz a Ganz-MÁVAG-ban, majd a Csepelben játszott. Dinopulosz II névvel a Ganz-MÁVAG-ban szerepelt Dinopulosz Hárisz. Később a III. Kerületi TTVE játékosa volt.

Lazaridisz Szokratesz a balatonalmádi iparitanuló-iskola csapatában kezdte pályafutását, majd a Budapesti Előre csapatát erősítette, végül a Komlói Bányász csapatában lett élvonalbeli játékos.

Szintén élvonalbeli labdarúgók voltak Dumasz Atanaszisz (Székesfehérvári TV Vasas, Székesfehérvári MÁV Előre) és Csacsosz Dimitrisz (Csepel).

Beloianniszról került először az Olimposz, majd a VT Vasas csapatába  Szinatkasz Tanaszisz, aki később Görögországban a Trikala csapatában lett élvonalbeli játékos.

A hetvenes és a nyolcvanas években már a Magyarországon született menekültek generációja képviselte  a görögöket a magyar labdarúgásban. Ananiadisz Jorgosz Magyarországon a Ganz-MÁVAG-ban és a VM Egyetértésben szerepelt, ez utóbbival mutatkozott be az NB I-ben. 1973 telén Görögországba, az Arisz Szaloniki csapatába igazolt, amelyet egészen 1980-ig erősített. Ekkor a PAS Giannina együtteséhez igazolt, ahol még két évet játszott a görög első osztályban.

ananiadis.jpg

Ananiadisz Jorgosz

 

Panadimitriu Panagiotis a Cegléd és a Székesfehérvári MÁV Előre csapatában játszott Magyarországon, majd 1971-ben Görögországba ment, ahol az Olympiakos, majd az Apollon Athén játékosa volt. Pályafutása végén a Chicago Horizons játékosa volt.

Kermanidis Panagiotis a lengyelországi Zgorzelecben született szintén görög politikai menekült család gyermekeként, pár hónapos gyermekként került Magyarországra. Első ismert csapata a Kistext, innen igazolta le 1971-ben az MTK. 1973 szeptemberében ő is elhagyta Magyarországot, a PAOK Szaloniki játékosa lett. 1974-ben görög kupagyőztes, 1976-ban görög bajnok. Később a Makedonikosz Szaloniki csapatához igazolt, levezetésként pedig a Naoussa FC-ben  fejezte be aktív labdarúgó-pályafutását.

kermanidis.jpg

Kermanidisz Panajotisz

Sekoulopoulos Pavlos a KSI-ben kezdett futballozni, 18 éves korában került az MTK csapatához, később az NB III-as kiskunlacházi ÉGSZÖV MEDOSZ-hoz került. A másodosztályú Építők SC-ben NB II-es játékos volt. Eredeti neve helyett Szekulov Pálként szerepelt a tudósításokban. 1980-ban a mátyásföldi Vasas Ikarusba távozott, végül a Dunavarsány csapatában fejezte be pályafutását.

Karaiszkosz Jorgosz a KSI és az Újpest után 1974-ben távozott Görögországba, ahol először az Ethnikos, majd később az Iraklisz Szaloniki csapatában lett élvonalbeli görög játékos.

karaiskos_georgios.jpg

Karaiszkosz Jorgosz

Az elmúlt évtizedek legismertebb Magyarországon játszó görög származású labdarúgói a Teodoru-fivérek voltak, Borisz és Vaszilisz. Mindketten Miskolcon születtek, a város görög kolóniájában éltek és a Diósgyőr játékosai voltak. Teodoru Borisz 1986-ban egy sérülés miatt idő előtt kényszerült befejeznie pályafutását. Vaszilisz hat szezonon keresztül játszott a Diósgyőrben, majd 1984-ben a Vasas játékosa lett. 1990-ben a másodosztályú BVSC-be igazolt, majd a ciprusi Nea Salamina játékosa lett. Hazatérése után 1992-ben az NB I-es Vasasnál játszott, majd a másodosztályban szereplő Budafokhoz igazolt. A REAC után végül az osztrák St. Pölten csapatában fejezte be pályafutását. Aktív pályafutása után edző lett, az Újpest után évekig az MTK edzője volt, 2006-ban a nagyválogatott másodedzője is volt, egy mérkőzés erejéig pedig Várhidi Péterrel közösen irányította a válogatottat.

teodoru_vaszil.jpg

Teodoru Vaszilisz

Egy-egy szezonban további négy görög származású játékos lépett pályára a magyar másodosztályban. Stefopulosz Pandelisz Iváncsáról került a Várpalotai Bányászhoz, Hadzopulosz Andonisz a BKV Előre csapatában szerepelt a másodosztályban. A jegyzőkönyvekben Havasi magyarosított néven is szerepelt. Andreadisz Tomasz az 1979-80-as szezonban a Ganz-MÁVAG csapatában 1 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, Szekulidisz Lambrosz pedig a Budafok, a Dunai Kőolaj és a NIKE Fűzfői AK csapatában játszott, utóbbi színeiben 1980-81-ben nyolc NB II-es bajnoki mérkőzésén kapott játéklehetőséget. Később  az Érdi VSE-be igazolt.

Mokalisz Kosztasz (Gus Mokalis) nem lépett pályára a hazai első és második ligában, az 1974-75-ben Területi bajnokságot nyert BVSC játékosa volt. 1976 júliusától az Aris Szaloniki játékosa volt, 1986-ig szerepelt a görög élvonalban. 1982-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, a Major Indoor Soccer League-be, 1982 és 1987 között a Los Angeles Lazers teremfutball-csapatában 186 mérkőzésen 51 gólt szerzett. Csapatkapitányi posztot kapott, háromszoros All-Star válogatott lett. 1987-ben a San Diego Sockers játékosa lett, majd 1989-90-ben a St. Louis Storm csapatában  fejezte be aktív pályafutását. Itthon 2009-ben az amerikai tulajdonos kezébe került Tatabányai FC ügyvezető igazgatója lett, később a Femina FC női futballcsapatának technikai vezetője volt.

Az egészen fiatal korosztályból az 1987-es születésű Novák Alexiszt kell még megemlítenünk, akinek anyaegyesülete az MTK volt, később pedig a BKV Előre, a Felcsút, a Budaörs, a Budapesti Honvéd és a Siófok csapatát erősítette.

Szintén magyarországi görög labdarúgó az 1996-os születésű Ikonomu Kosztasz, aki az MTK-nál nevelkedett. Több magyarországi másodosztályú klub (Budafok, SZEOL, Szeged) után a görög másodosztályú, krétai Ergotelis csapatához szerződött. Jelenleg a szlovák másodosztályú STK Samorin játékosa.

Az 1995-ös születésű Popgeorgiev Pantelisz a Ferencváros nevelése, később a REAC-ban is játszott, majd az amerikai Sporting Kansas Cityben töltött néhány évet. Itthon rövid ideig a REAC-hoz tért vissza, jelenleg az NB III-as Kecskemét játékosa. 

Az élvonalbeli magyar labdarúgás görög szereplője volt a közelmúltban Cukalasz Sztavrosz, aki 2019-től 2020-ig két idényben szerepelt a Kisvárda csapatában. A németországi születésű görög labdarúgó, Nikolaosz Ioannidisz pedig a 2017-2018-as idényben volt a Diósgyőr játékosa.

Források: 

A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége - Magyar Labdarúgók Szövetsége, 1926. - Arcanum Digitális Archívum

Futballtortenet.blog.hu - Jucsov és társai - Görög játékosok a magyar futball első- és második vonalában - I. rész - a hatvanas évek

Futballtornet.blog.hu - Ananiadisztól Teodoru II-ig - Görög származású játékosok Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években

Laikosz Agonasz - a görög politikai menekültek lapja, Országos Idegennyelvű Könyvtár digitális archívuma

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cafehellas.blog.hu/api/trackback/id/tr6916396514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása