Augusztus 27-én emléktábla-avatás volt Újpesten, amellyel az 1948-ban Magyarországra menekített görög gyermekek befogadására emlékeztek. Az Újpesti Görög Nemzetiségi Önkormányzat 1998-as megalakulása óta kutatta a görög emigráció újpesti helyszíneit, ennek méltó eredménye az emléktábla-állítás.
A II. világháborút követően 1946 és 1949 között polgárháború dúlt Görögországban, melynek végén több tízezer baloldali érzelmű görög lelt menedékre a szocialista országokban. Egy évvel a polgárháború vége előtt már az első gyermekeket kimenekítették az éhség és a háború sújtotta országból. Az első gyermekcsoport 1948. április 7-én érkezett Magyarországra, és a következő helyeken kerültek elszállásolásra: Széchenyi-fürdő, András laktanya, Jászberény, Mátyás laktanya (Róbert Károly krt. 51.), Fácános (Zugliget). Az újpesti Chinoin gyár már a gyermekek érkezése előtt segítséget ajánlott és fogadta a Görög Segélybizottság képviselőit.
1948. március 6. - a Chinoin gyár tulajdonosai fogadják a Görög Segélybizottság képviselőit
(fotó: Raptisz-Vlahosz fényképgyűjtemény)
1948. március 6. - Karagiorgi Maria, a Görög Segélybizottság köszöntőbeszédet mond a Chinoinban
(fotó: Raptisz-Vlahosz fényképgyűjtemény)
Az első görög gyermekek érkezéséről a Szabad Nép április 8-i száma tudósított. Kutatásainkig ezt a tudósítást tartották az első híradásnak a gyermekek érkezésével kapcsolatban, ám megtaláltuk az újpesti Független Nemzet szintén április 8-i számát, amely háromszáz görög gyermek Újpestre érkezését harangozza be. A cikket a Független Kisgazdapárt újpesti hetilapja címlapon hozta.
Fontosságára tekintettel teljes terjedelmében közöljük tartalmát:
„Háromszáz görög gyermek érkezik rövidesen Újpestre
Mint köztudomású, a magyar kormány 700 görög gyermeket lát vendégül 10 napig Magyarországon. Értesüléseink szerint a Magyarországra érkező görög gyermekek közül 300 nyer Ujpesten elhelyezést, mégpedig 200 a Szociálpolitikai Intézet Erkel utcai telepén, 100 pedig a Fa- és Fémipari Szakiskola épületében. A gyermekek étkeztetéséről a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Segély gondoskodik. Az ifjú görög vendégek valószínűleg csütörtökön este érkeznek meg városunkba.”
A folytatást ismerjük. Tíz napra érkeztek, ám ma is élnek Újpesten az egykori menekült gyermekek közül. Visszaemlékezéseik szerint az akkor még önálló városban három helyszínen helyezték el őket: a Viola utcában (ma Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Kara), az Erzsébet utcában (ma a IV-XV. Kerületi Bíróság épülete) és a Lőrinc utcában (ma a Pécsi Sebestyén Zenetagozatos Általános Iskola működik az épületben). Ezen otthonok közül az Erzsébet utcai működött legtovább, 1949 decemberéig.
A IV-XV. kerületi Bíróság épülete az Erzsébet utcában, 2010. (fotó: Karajorgis Mária)
Görög gyermekek az Erzsébet utcai épületben. (fotó: Raptisz-Vlahosz fotógyűjtemény)
A sors úgy hozta, hogy néhány gyermek felnőtt korában családjával Újpestre került. Ők a következők: Cimbiszisz Dimitrisz, dr. Csokrisz Sztavrosz, Holl Józsefné Lulu Theodotta, Iljovszkiné Szaru Olga, Sztavrosz Jannisz (1938-2018), Kovácsné Trajanopulu Hrisztina. A gyermekotthonok helyszíneit 2010-ben közösen tekintették meg egykori társaikkal.
az egykori gyermekek a Lőrinc utcai zeneiskola előtt 2010-ben
(fotó: Karajorgis Mária)
A gyermekek akkori önéletrajzaikban is megemlítik Újpestet.
„Születtem a görögországi Kalivrisziben 1937. február 9-én. A családom szegény volt. Apám asztalos foglalkozásával látta el minket. Édesanyám földműveléssel és háztartással foglalkozott. 1948 augusztusában, a háború miatt elmenekültem szülőföldemből és az albán népi demokráciában mentem. Onnan 48-ban, december 10-én elindultam a többiekkel Jugoszlávián keresztül Magyarország felé. December 13-án este elérkeztünk Budapestre — Mátyás laktanyán helyezték bennünket, majd onnan Újpestre, és onnan 1949. május 2-án a fehér-várcsurgói görög otthonban kerültem. Innen ugyanabban az évben, július 7-én elindultam Visegrádra, ott először kezdtem tanulni magyarul. Negyedik, majd ötödik osztályban jártam. 1950 augusztusában, újból Fehérvárcsurgón kerültem és most itt vagyok és tanulok.
Lehet, és egész biztos, hogy hibasztam és, hogy most is hibát követek, de igyekszem megszüntetni az ilyen tényeket.
Dimitropulosz Jorgosz VIII. b o. tanuló”
Forrás: Raptisz-Vlahosz gyűjtemény
Az akkor már Budapesthez csatolt, és a főváros IV. kerületévé vált Újpestre az 1950-es év folyamán 53 görög fiatalt iskoláztak be szakmunkás tanulónak a Megyeri út és Fóti út találkozásánál lévő 24. számú Kilián György Iparitanuló Intézetbe, ahol bentlakásos kollégiumban lettek elhelyezve. Nevelőtanáruk Bakalisz Jannisz volt. Ezen fiatalok közül később sokan a Hajó- és Darugyárba, az Egyesült Izzógyárba, az Iskolabútorgyárba vagy a Bőrgyárba kerültek.
Az egykori 24. sz. Kilián György Iparitanuló Intézet a Megyeri út és a Fóti út találkozásánál, 2010.
(fotó: Karajorgis Mária)
Az Újpesti Görög Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére 2021. augusztus 27-én a számos újpesti helyszín közül a Károli Gáspár Református Egyetem homlokzatán helyezték el azt az emléktáblát, amellyel a görög közösség köszönetét fejezi ki Újpest városának az 1948-49-ben nyújtott humanitárius segítségnyújtásért. Az egyetem jogi karának Újpestre költözése előtt az 1912-ben épült ház a Viola Utcai Általános Iskola székhelye volt. A görög gyermekek otthonaként 1948-ban "Markosz Vafiadisz" gyermekotthonként működött.
a Viola utcai épület 2010-ben (fotó: Karajorgis Mária)
Az emléktábla szövege: "1948-ban ebben az épületben szállásolták el a görög polgárháború alatt hazájuk elhagyására kényszerült görög gyerekeket, akiket Magyarország befogadott - Emlékül állította Újpest Önkormányzata és az Újpesti Görög Nemzetiségi Önkormányzat - Budapest, 2021."
Szöveg: Agárdi B. Spyros
